A kezdet2

Szóval assessment workout. Hát egy dolog biztos nézegetheti az ember ezeket a dolgokat és tudhat is eléggé angolul ahhoz, hogy megértse ettől még ez nem jelenti azt, hogy érti is a dolgokat és a helyén tudja kezelni. Ha másra ez nem is igaz rám tuti. Szóval nagy az izgalom futni fogok (úristen én?!) és most aztán megmutatom főként magamnak persze na meg a figyelő kicsit gyanakvó szempároknak, hogy igen is ha nem is lobog de magas hőfokon izzik még az a kemény kölök bennem aki meg akarja és meg is tudja mutatni. Na gondolom ezek után senkit nem lep meg (engem akkor meglepett), hogy úgy elfutottam ezt az assesment workout-ot mint annak a rendje. Na de menjünk csak sorban (lám most is elfutottam :D):

1 ruha ok (minden szakadt gönc jöhet hiszen futunk :D)
2 cipőm is van erről azonnal a gondolat csírájánál gondoskodtam és még a fricskát is odatettem naná, hogy az Adidas edzéstervet egy Nike cipőben csinálom végig. Egy kis lázadás nehogy már beskatulyázzanak! Úgyis szabadságharcos országban élek ...
3. Akarat fullra töltve, és mivel semmit nem csináltam az elmúlt másfél évben ezért az energia szintem is olyan mint az istállóban tartott lónak tele vagyok mint a fene. Na most próbáljon holmi leányzó (pláne verbálisan) megfékezni amikor végre vágtázhatok.

Na akkor run in the blue zone mondja a lánka mire én na jó akkor poroszkálunk achived blue zone - na ugye megy ez. Ez ment is vagy 30 másodpercig majd a következő gondolat serkent bennem na ezen erősítsünk megy ez gyorsabban is és még alig-alig lihegek. Na jó kedves olvasó nem élek vissza a türelmeddel a lényeg hogy több rekordot is sikerült felállítanom (a legfontosabbat a végére hagyom)
1. a 12 perces assesmentet sikerült 14:49-re bővítenem (és még több is menne na ugye fanyalgók)
2. Le"futottam" 2,79 km-t ez alatt az idő alatt na ezt nem sikerült azóta sem egy kivétellel megközelítenem sem pedig ...
3. A leggyorsabb 1 km ideje 4:37 (höhő hát megy ez mint az ágyba sz...-minek ezt annyira túl misztifikálni? )
4.Átlagosan 5:18 alatt futottam 1 km-t na nesze Zsolti Te is ennyi alatt futod ugye-ugye tök király vagyok. (Azóta sem sikerült még csak megközelítenem sem egy kivétellel)
Szóval rögtön a legek. Igaz a végén majd megpusztultam, de persze rögtön megfogalmazódott, hogy még a cigit sem kellett volna letenni menne ez úgy is. (persze néha igen kevés volt a levegő de az nem azért volt na). Na mindegy ha már letettem hát maradjon így.

Szóval a lényeg, hogy zihálva, kipirultan, remegő inakkal jöttem be és elújságoltam az én kedvesemnek, hogy tök király vagyok (persze lejtőn jobban ment volna) ezt a csekély 5 méter szintkülönbséget lazán leküzdve elkezdtem. Alig vártam, hogy a telefon szinkronizáljon és megcsodálhassam amit csináltam. Hát mit ne mondjak a kárpátok vonulatát idézte a futásom. Persze nem azért mert oly kiemelkedő volt hanem olyan csúcsokkal és szakadékokkal tarkított. Na nesze nekem grafikon. Na jó nyugtattam meg magam ez csak azért van mert ez ugyebár egy felmérő ahol különböző sebességgel kell futni (persze csendben szűkölt bennem, hogy ezt nem csináltam jól, ha finoman fogalmazok), DE SEBAJ MEGVOLT AZ ELSŐ ÉS TÚLÉLTEM!

Jó jó tudom kíváncsi olvasó de mikor sikerült meghaladni ezeket az eredményeket, kérdezed tőlem. Ugye a kemény edzések eredményeként alakult ki ez? Hát nem! Ezeket a legeket (kivétel persze a leghosszabb idő, távolság illetve legtöbb kalória) a rákövetkező már program szerinti első edzésen sikerült megjavítanom. De lám hát teljesen elfelejtettem, hogy részletezzem mit is választottam:Választásom az 5K legelső (de mondhatjuk azt is, hogy legkönnyebb) edzés programjára esett jelszóval elég az nekem. Itt ugyebár annyi a követelmény, hogy azért vánszorogjá' má' be a célba jó?!

Az első edzés: 2012 november 3. Na itt még meg volt az eredeti feltöltött energia depó egy része bár a tüdő kapacitás gyengécske, és hát a kondiban is vannak hiányosságok, na de a lelkesedés!!!!!! Szóval 12 perc helyett futottam 16:46 percet 5:27-es km átlaggal (ugye még mindig megy akkor ez már rutin nem?) Na jó sétáltam bele kettőt de ez igazán természetes itt a kezdetekkor. Ja és csendben jegyzem meg a leggyorsabb km 4:36! Irtó büszke voltam magamra az eredményeket látván és teljesen megnyugodtam, hogy megy ez.

Volt még egy faktor amiről érdemes beszélni, persze lehet hülyeségnek tűnik. Itt a kezdetekkor a cigi letételéből származó feszültség szabályosan szárnyakat adott. Pontosabban fogalmazva olyan feszültség "tombolt" bennem amii egyrészt:
1. Hajszolt, hogy menjek már, fussak, mire várok - fújjam vagy inkább őrjöngjem bele a szélbe az energiát (ami egyébként igen csalóka és nincs is lásd később)
2. másrészt a futásnál olyan hajtóerőt adott ami csak arra sarkallt, hogy megy ez gyorsabban, hosszabban ütemesebben és így tovább.

Persze a szervezet válasza erre mindig az, hogy öreg azért mert azt hiszed, hogy Te mindent meg tudsz csinálni azért halló itt vagyok éán is és ezt nem bírom.

Na hogyan is nyilvánult meg ez a való életben? Nos az első-második edzés után az emberfiában (aki ugyebár a változás vörös fényben égő hajnalán határtalan tettvággyal van tele) elkezdünk elbizonytalanodni. Nagyon alulbecsültük magunkat - 5K ugyan már ha így haladok a jövő héten már unatkozni fogok, hiszen addigra a tüdőm is rendbe jön és a leghosszabb futás "csak" 15 perc (ja megjegyezném a konkurencia - Zsolti :D - már 45-70 percet fut) a többi futásról nem is beszélve. Át kellene állni a 10K-ra vagy inkább vágjunk bele a félmaraton edzésbe ne tököljünk úgyis az a cél. Csendben megjegyezném, hogy az azért még az én makacs fejemben is csak egyszer fordult meg, hogy csatlakozom Zsolthoz és lefutom a félmaraton próbaként egy hónapon belül (hahaha). Na amennyi időt én tervezéssel, gondolkodással a futó edzés után a számítógép előtt ezt az edzésváltást latolgatva eltöltöttem hú. És most van itt az idő, hogy áldjam az internetet és a blogírókat mert, ezeket bujkálva, olvasgatva azért sikerült a józan észnek érvényt szereznie eufórikus legyőzhetetlennek hit akarásom és energiáim felett. Persze ehhez társult (és nem keveset nyomott a latban) kedvesem dohogása, hogy nyugi még csak most kezdted, majd kialakul és akkor dönts a váltásról most csak csináld. Arról meg, hogy itt pár hónapon belül félmaratont futsz szóba sem jöhet inkább a lábaidat töröm el :D! Nagy nehezen ezen is átvergődtem!

Na ezek után persze ez az eufória is elkezdett először csak kihunyni majd nyomtalanul el is tűnt. Teltek az edzések és újabb nehézségek érkeztek. A távok mindenekelőtt ezután már hirtelen elegek lettek és bizony a 12 perces futás se volt kevés, sőt amikor a ház előtt elfutva 50 méter után azt mondta a lánka, hogy workout complete a korábbi na ezt a kört azért még befejezem (kb 650-700 méter) helyet szerényen megalkuvón megfordultam és visszakocogva hálát adtam, hogy vége és nem maradt bennem hiányérzet egy csepp sem a kör le nem futott része iránt!

 Na és a futásnál eltűnt az a kimeríthetetlennek tűnő energia. De hová és miért kérdem én. Ez tényleg nem igazság! Én itt kiteszem a lelkem és a testem meg cserben, hagy. Na ettől jól felbosszantottam magam, és a rám jellemző dohogással fejeztem be az edzést (persze két zihálás között), rázúdítva ezt a legközelebbi személyre azaz Orsira (naná). És jött a megszokott mármegintsétáltamolyanlasponyavagyok meg a naezsesikerültmegintolyanbénavagyok stb. duma. Na itt aztán emberemre találtam mert a drága úgy nekem jött mint a gőzmozdony, mondván mi fenét vársz, hogy elmész futni és onnan minden megy mint a karikacsapás? meg ne kezd már megint térj magadhoz és menj tovább. Tudom nem ezeket a szavakat használta de a lényeg az volt. Hát ez nagyon kellett, hogy valaki és főleg hogy ő helyre rakjon (persze azzal megfűszerezve, hogy tessék már panaszkodni sem tudok senkinek mert rögtön letromfolnak én szegény :D), mert itt az Önsajnálatot gyorsan kiélvezve ezen nagyon gyorsan felül emelkedtem mivel okafogyottá vált.

A másik gond szintén a futás alatt jött. Hol van a kék, hol van a zöld zóna határa. Mikor teljesítem mikor nem de erről legközelebb mert most elfáradtam és Orsi szerint jön az ínhüvelygyulladás....