2013. január 22., kedd

Hótortúra

Vasárnap gondoltam egy nagyot, ha már van két óra szabadidőm, akkor miért is ne fussak egy hosszút? A gondolat igen vonzó volt, hónapok óta nem futottam világosban (napfényt nem írok, mert felhős volt az ég), elég régóta nem hagytam el az aszfaltot (vagy futópadot), részben a latyak, részben pedig a megszaporodott kóbor ebállomány miatt, nem érzem, hogy sötétben, erdőben kéne futnom. Most viszont... juhhájjj kiáltással vetettem be magam az erdőbe, majd nem egészen kettő perc múlva már beláttam, hogy ez jókora baromság volt. Térdig ért a hó, így igazából "futásnak" nevezhető akciót csak a terepjárók által hagyott keréknyomban tudtam tenni, ami viszont csúszott, így az izommunka minimum felét felsőtesttel végeztem, egyensúlyozás néven csúfolt kalimpálással. De legalább egyszer sem estem el. Alig értem ki az erdőből, jött egy csendes-nyugodt lejtős szakasz, itt egy kicsit tudtam gyorsulni, de nem vittem túlzásba, mert csúszott. De itt sem estem el. Ezután jött a tópart, amit azért szeretek, mert egy kör nagyjából egy kilométer, futottam hármat, de itt is egy embernyi volt a járható szakasz, így állandóan hóban kellett kerülgetni a sétálókat. De itt sem estem el. Ezután hazafelé vettem az irányt, és a leggusztustalanabb rész csak most következett: komolyan emelkedő járdás szakasz, ahol lelkesen felsózták a havat, de nem takarították le, így jeges-sós hókása fagyott a cipőm talpára, nagyjából 1-1kg gombóccal kiemeleve az edzés erősítő jellegét, a maradék pedig cuppogva-fröcsögve terítette be a nadrágom, cipőm, zoknim, mindent. Bakker. De ideges voltam... De itt sem csúsztam el, bár dramaturgiai szempontból ide már kellett volna egy taknyolás. Másnapra izomláz a talpamtól a hátamon át a karjaimban is - hiába, ha erősödni akar az ember, akkor limbózzon és kalimpáljon futás közben. Vagy helyett.
A hétvégi fegyencedzés helyett pedig lelapátoltam a harmincnéhány centis havas-jeges latyakot a garázsfeljáróról, másfél óra. Komolyan úgy éreztem magam, mint egy fegyenc, és mára még intenzívebb kar-, hát- és vállizomláz jött össze... de legalább mozogtam rendesen.

1 megjegyzés:

  1. Gratulálok a futás statisztikáját már láttam, de ezek szerint a kérdésemmel a Garminon rá is tapintottam a lényegre :). Nagggggyon jó ez a limbózó, kalimpáló futás kifejezés szabadalmaztatni kellene :):):)! Az a garázsfeljáró takarítás meg isten látja lelkem ismerős valahonnan csak azt nem tudom honnan. Na mindegy az öregkori szenilitás ugyebár :).

    VálaszTörlés