És igen. Az utóbbi hetek ismét nem a futásról szóltak, de mentségemre legyen mondva, semmilyen tevékenység miatt nem mennék ki a lakásból/irodából a szabad levegőre, ha nem lenne muszáj.
De muszáj. Így aztán marad a takony, marad a viszketés, a szemgolyó, a belső fül, a szájpadlás, a torok... és szedhetem rá a gyógyszert, fújhatom az orrspray-t, édesmindegy. Nem sajnáltatni akarom magam, csak egy megjegyzés az utókornak, az ígéretes nyári időszak után mi ez a nagy leállás.
Mondjuk ettől még a lábamban olyan izomlázam van, hogy hozzám képest a robotzsaru egy salsa tánctanárként mozog... hétvégén kerítést festettem, orrfújások között legalábbis. És négy évtized után végre MEGÉRTETTEM, miért kellett a kölyöknek lefesteni azt a kib.szott kerítést a Karate Kid-ben... ennél durvább láb-edzést még nem látott a világ. Egész nap guggol-feláll-hajol, guggol-feláll-jajong...
Na de hogy pozitív üzenet is legyen már a végére: nemsoká vége a pollenszezonnak. És amúgy is jönnek a parlagfű-olajosbogarak, majd azok megoldják a helyzetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése