Egyrészt végre újra száraz (na jó, nagyjából száraz, de nem jeges) útfelületen tudtam futni - ki is fulladtam rendesen, de az idő a lehető legkellemesebb volt, 9 fok, szitáló eső, enyhe szél. A hajam pedig tart, drájvettertaft. Egész évben lehetne egy-egy ilyen óra minden nap. Vagy el kellene költözni San Franciscóba, hogy ne legyen soha túl meleg, vagy túl hideg. A pára meg a köd nem zavar.
Másrészt újraolvastam a 2013 eleji posztok nagy részét - a blogot ugyanis még mindig a "fegyencedzés első hét" keresőkifejezés alapján találják meg a kósza, idetévedő olvasók... mekkora tempó volt, micsoda lendület - mármint Bumbull részéről, mert én már akkor is csak szerencsétlenkedtem, és két-három hét után feladtam a fegyences próbálkozásaimat. Rendre. Ez onnan jutott eszembe, hogy más második napja sumákolom el egy snooze-nyomással a reggeli fekvőtámasz-felülés penitenciámat. Ma este pótolom. Becsszó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése