2017. február 23., csütörtök

Nosztalgia

Egyrészt végre újra száraz (na jó, nagyjából száraz, de nem jeges) útfelületen tudtam futni - ki is fulladtam rendesen, de az idő a lehető legkellemesebb volt, 9 fok, szitáló eső, enyhe szél. A hajam pedig tart, drájvettertaft. Egész évben lehetne egy-egy ilyen óra minden nap. Vagy el kellene költözni San Franciscóba, hogy ne legyen soha túl meleg, vagy túl hideg. A pára meg a köd nem zavar.
Másrészt újraolvastam a 2013 eleji posztok nagy részét - a blogot ugyanis még mindig a "fegyencedzés első hét" keresőkifejezés alapján találják meg a kósza, idetévedő olvasók... mekkora tempó volt, micsoda lendület - mármint Bumbull részéről, mert én már akkor is csak szerencsétlenkedtem, és két-három hét után feladtam a fegyences próbálkozásaimat. Rendre. Ez onnan jutott eszembe, hogy más második napja sumákolom el egy snooze-nyomással a reggeli fekvőtámasz-felülés penitenciámat. Ma este pótolom. Becsszó.

2017. február 16., csütörtök

És megjött...

Megérkezett az új futópad (az előző szerelése nevetségesen drága lett volna, az új árának harmada-fele, rohadjon meg a fogyasztói társadalom...). Ki is próbáltuk, és... dobpergés... pont olyan, mint az előző, csak új szaga van, friss rajta a szilikon kenés. Ja és 12 helyett 13 km/h a csúcssebesség, amivel a szalag pörögni tud. Egyébiránt meg nagyon várom már, hogy jégmentes legyen a környék, és hogy kinn is futhassak. Szabadban. Fel meg le.
Az átmeneti egy hónapban rengeteget ettem, sok sört ittam, és bort is, meg még sört. Ennek köszönhetően a január közepén ígéretesen lefelé induló testtömegem visszatért a január 1-es szintre, vagyis ismét, sokadjára tiszta lappal és nagy pocakkal kezdem elölről az egészet. A cél a június közepe, amikorra már nagyon, de nagyon jól fogok kinézni. Mondjuk például azért, mert futok, meg mert nyomom a fekvőtámaszt és a felülést - ez egyébként heti 1-2-3 alkalommal megy is, úgyhogy szépen araszolok előre a Runtastic programokban. Bár érzem, hogy kéne háterősítés, meg nem ártana egy kicsit a fekvőtámaszon kívül más felsőtest erősítést sem csinálni. De amíg ezeket a programokat végig nem csináltam (nagyjából három hónap), addig nem akarok elkalandozni, abból mindig az van, hogy nem csinálok semmit, csak szakértek. Szóval egyelőre ez a kettő (és ha felfúrom a gyűrűket végre, akkor a húzódzkodás is). Aztán ha kipipálva ezek, akkor továbblépés.