Első negyedév, első nyolcvan kilométer

Hát az idei év első negyedévéhez nem nagyon tudok mit hozzáfűzni. Alighanem átok ül rajtam. Ahányszor fejembe vettem, hogy "na akkor ma este irány az utca, futunk egy jót", valamelyik gyermek instant megbetegedett, fülgyulladás, torokgyulladás, hányós gyomorbajok, és egyéb, széles spektrumon elterülő vírusos és bakteriális megbetegedések tarkították az éjszakákat, plusz első fogacskák kibújásával a fájós, enyhelázas állapot. Mármint nem az én első fogacskáim, azok köszönik szépen, a maguk koffeintől és teától besárgult fogköves valójukban köszönik szépen, még megvannak.
Jöhetne jogosan a kérdés, hogy és akkor vajh a nagy erősítésből mi lett? Hát, semmi. A Fitstar előfizetést is lemondtam, felesleges havi nemtomhány eurókat nem akartam rá költeni. A kialvatlanság és az ebből eredő folyamatos morcos-morgós állapot amúgy is bearanyozta a napjaimat, nem volt energiám semmiféle megmoccanásra - szabad félóráimat vagy a makettek buzgerálásával, vagy sokkal inkább a World of Tanks csatáival töltöttem. Ehhez képest meglepő tény, hogy a súlyom (fizikai értelemben precízebben megfogalmazva: a tömegem) teljesen rendben van, 73 kiló környékén oszcillál, de az utóbbi hónapokban egyszer sem haladta meg a 74-et, vagyis teljesen normális. Mindezt csak és kizárólag az odafigyelős (néha belesz.rós, aztán lelkiismeretfurdalós) táplálkozásnak, és a Myfitnesspal.com hathatós segítségének köszönhetem. Ennyi sikerélmény legalább könyvelhető.
A Rotary-ról lemaradtam, nemcsak a felkészülés hiánya (mert drukkolni még attól szerettem volna menni), de szintén családi lebetegedés miatt. Mint említettem, átok ül rajtam. Remélhetőleg már nem sokáig.
Na de majd most jön a nagy fordulat... Ismét elővettem a futócipőt. És mert kell valami motiváció, a novembert vettem célkeresztbe, a siófoki félmaratont. Időben a két óra jó lenne, az egy óra ötven perc meg a titkos álom. Két éve az 1:54 ment, de ugye azóta van mögöttem egy igen kihagyós, semmit sem érő elmúlt egy év. De hogy ne hátrafelé tekintgessek: előttem viszont van még bő hét hónap. Nagy stratégia nem készül(t), futom az Adidas MiCoach által kijelölt edzéstervet (1:50-es időcéllal), de a heti hat nap futás helyett hárommal számolok, plusz három keresztedzés. A Bumbullnál sikeres kerékpárt tervezem egy napra, és az Acélarcélnél beválni látszó erősítést (súlyzós és/vagy saját súlyos) a másik kettőre. A hetedik napon pedig az Úrhoz hasonlatosan megpihenek, töltök egy fröccsöt, és elégedetten szemlélem magam a tükörben.